Tájékozató a kutak vízjogi engedélyezési eljárásáról

TÁJÉKOZTATÓ

a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi engedélyezési eljárásához

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) értelmében vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni, vízgazdálkodási bírság megfizetése mellett.

A Vgtv. 29. § (7) bekezdése szerint azonban mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését (2020. július 1.) megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.

A korábban 2020. december 31-re megállapított határidőt a 2020. évi XXXI. törvény, módosítja 2023. december 31-re.

Mikor létesült kutakra terjed ki az eljárás?

A jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy

a, 1992. február 15. napja után  létesült minden kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki.

b, 1992. február 15. napja előtt  létesült kutak estében

-        arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell adni,

-        arra az ásott kúra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni, 

-        minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.

Az üzemeltetési engedély kiadása külön szankcióval (bírsággal) nem jár. A fennmaradás engedélyezése esetén üzemeltetési engedélyt nem kell kérni. Az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is be kell szerezni, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja, kivéve ha kérelmet nyújt be a kút megszüntetése iránt.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa)  a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet  szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását (CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével) és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Házi ivóvízigény kielégítése esetén szükséges a vízminőség vizsgálat hatóság által előírt gyakoriságú elvégeztetése.

Mi minősül gazdasági célú vízigénynek?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

A saját háztartásban jelentkező igények ellátását jelentik főként a következő tevékenységek: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására.

Mi minősül házi ivóvízigénynek?

Az állampolgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

Röviden összefoglalva a fenti feltételeket:

Ha a kút nem előzetesen lehatárolt védőidom területén fekszik, nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, megszüntetési engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, megszüntetési engedélyezési eljárása!

Szigetújfalu a Tököl-Szigetújfalu és a Ráckeve vízbázis védőterület határán fekszik. Fentieknek megfelelően csak a két vízbázison kívül eső területek tartoznak jegyzői vízgazdálkodási hatáskörbe!

Ingatlana pontos behatárolásában, kérje a polgármesteri hivatal segítségét!

Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, megszüntetési engedélyezés menete:

FONTOS VÁLTOZÁS , hogy 2020. január 1-jétől a jegyzői hatáskörbe tartozó vízilétesítmények műszaki tervezését már nem szükséges a külön rendeletben előírt jogosultsággal rendelkező tervezőnek készíteni.

Kutak vízjogi engedélyezési műszaki alátámasztását, kivitelezését, felújítását, javítását, megszüntetését az végezheti, aki

-        az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja,

-        valamint a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

Vízjogi engedélyezés menete:

Az engedélyezési eljárás iránti kérelmet a polgármesteri hivatal által összeállított formanyomtatványon kell benyújtani.

Mellékelni kell hozzá:

-        kútfúró szakképzett személy által készített műszaki rajzot, a szakképzettséget igazoló oklevél és tevékenység végzésére jogosító engedély másolatát,

-        fényképeket,

-        tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben más az építtető / kérelmező személye,

-        az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződést, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos,

-        a közmű üzemeltetőjének hozzájárulását, ha a vízi létesítmény közműveket érint.

Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

Az engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző vízjogi engedélyt.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 2023. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt (2020.07.01.) létesítettek kutat. Azonban aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A kérelem benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, ami a község honlapjáról letölthető, illetve a Polgármesteri Hivatalban átvehető.

Szigetújfalui Polgármesteri Hivatal

Fájl neve	Méret	Dátum
TÁJÉKOZTATÓ kutak 2023	221.73 KB	2023-03-28
adatlap fúrt kút	40.57 KB	2023-03-28
adatlap ásott kút	43.55 KB	2023-03-28
kerelem_kut_vizjogi_uzem._es_fennmarad._engedelyhez 2023	225.26 KB	2023-03-30
kerelem_kut_vizjogi_uzem._es_fennmarad._engedelyhez 2023	121.5 KB	2023-03-30